Pándi Ferenc: Antarktiszi Napló

Czelnai Rudolf elnöknek
ajánlom nagy tisztelettel

Március 20. Hétfő

Jót aludtam az éjjel. Reggel megköszöntem a rakétásoknak a szállást (D125), és a -18 °C fokban elmentem az aerológusokhoz (C122). Az előző expedíció tagjai készültek haza. Nem lehetett velük beszélni, mert "kissé" másnaposak voltak. Bemutatkoztam az új kollégáknak ( D162, F125, F126, F128, D149), akik mindjárt megmutatták mi lesz a munkám, melyek a munkahelyeink (F143), lakóházunk (D151) Elmentünk megnézni a hidrogénfejlesztést (D159, D160), bemutatták a ballon preparálását (D161). Itt naponta kétszer engedünk el szondát, du. 14:30-kor és éjjel 02:30-kor, moszkvai idő szerint (D152). Ez a szegedi időhöz képest csak két óra időeltolódást jelent, aminek nagyon örülök. A déli itteni első szondánk 31 km-ig emelkedett.

Felszállás után elmentem a rádiósokhoz. Feladtam a leveleket haza. Vacsorára az előző expedíció tagjai már felszálltak az Amguemára, amely elviszi őket a távolabb várakozó Esztóniához. Megismerkedtem a hazautazó németekkel is. Geodéziai méréseket végeztek itt a nyári szezonban, és ma este utaztak haza. Estére Tolja Alexandrov megígérte, hogy beköltözhetek végleges helyemre, a 20-as épületbe. Ott is aludtam, de nagy rendetlenséget hagytak itt az előző lakók. Majd holnap, gondolom, takarítunk.

 Március 21. Kedd

Malagyozsnaja:  

Reggeli után délig pakolásztunk a házunkban. Ebéd után készültünk a felszálláshoz. Minden rendben volt (31 km).

Felszállás után mind az öt aerológus átköltözött a 20-as épületbe (C102, F201). Én kipakoltam mindkét bőröndömet és a zsákomat. A nagy rendetlenségben éjfélig tartott mire helyet csináltam magamnak a lefekvéshez. Egyedül kaptam egy barátságos kis szobát és elkezdtem berendezkedni.

Vacsora után szólt Sinkarenkó (a rádiószondások vezetője), hogy hármunknak éjjel 3-ra le kell menni a tengerpartra, segíteni a Kapitány Kondratyev kirakodásánál. Bevettem az első adag Polivitaplexet (2 db), B1 vitamint (l db) és C vitamint (1 db).

 Március 22. Szerda  

Az éjszakai kirakodás az erős szél miatt lehetetlen volt. Ott álltunk a parton két óra hosszat, ami rosszabb volt, mint dolgozni. Az erős szél elszakította az egyik kötelet, amellyel a hajót a part menti jéghez kötötték. Veszélyes lett volna tovább dolgozni, ezért visszajöttünk készültségbe, hogy akkor kezdjük újra a kirakodást, ha a hajót biztonságosan kikötötték, és a szél elcsendesedik.

Ebédig aludtam, majd utána az első önálló felszállásomat csináltam. Kalibrálás, ballontöltés, szondaelengedés. Utána hidrogénfejlesztés (F236, F238, F243, F244). A képlete:

2Al + 2NaOH + 2H2O = 2NaAlO2 + 3H2

A reakció beindulása után adatok lyukasztása a számítógép számára, majd takarítás a gázfejlesztő "generátorban". Fél 2-től fél 6-ig dolgoztam egyfolytában. Felszállás közben többször csörgött a telefon, a rakétások kérték a széladatokat. Öt óra után pár perccel aztán nagy robajjal kilőtték az első rakétájukat. Csak a füstcsíkot láttam, de azt hiszem lesz még időm közelebbről megnézni őket (F410).

Vacsoráig takarítás a szobámban (D146), utána ismét rakodás a hajónál. Én is "megismerkedtem" a benzines hordókkal. Este 9-től reggel 5-ig dolgoztunk.

  Március 23. Csütörtök

Délben keltem, aránylag pihenten, utána ebéd. Ebéd után segítettem elengedni a szondát (F218). Telefonon szólt Tolja Alexandrov, hogy 3:30-ra menni kell ismét, segíteni kirakodni a hajót. Délután odamentem az étkezdébe, ahol gyülekezni szoktunk, de senki sem volt ott. Elkezdtem biliárdozni. Egy óra múlva gyanús lett a dolog, hogy még senki sincs itt. Elmentem megkérdezni még egyszer, hogy mikorra kell mennem rakodni. Persze rögtön kiderült, hogy nem délután, hanem majd éjjel kell dolgoznom! Vacsoráig ismét a szobámat rendezgettem. Elküldtem öt táviratot haza. Valahonnan majd csak kapok választ! Ma tudtam meg, hogy mi ez a szomorú hangulat az állomáson: III. 19-én egy emberünk, Leonyid Vlagymirovics Ivanov, a 22. SZAE helyettes vezetője az Amguemáról elindult gyalog az állomásra és nem érkezett meg! Nem sok remény van rá, hogy élve megtalálják négy nap után, ha megtalálják egyáltalán. Este bemondta a rádió: Lehet aludni, mert az erős szél miatt (átlag 25 m/s) a rakodás szünetel!

 Március 24. Péntek

Reggel fél 9-kor ébredtem, mentem reggelizni. Utána elmentem megnézni, hogy készítsek-e hidrogént, de két és fél "gázgolderral" (gumírozott vászontartály) volt, tehát semmit sem tudtam csinálni. Visszajöttem és folytattam a szobám berendezését. Ebédnél szóltak, hogy táviratot kaptam. A németek üdvözöltek Húsvét alkalmából. Örömömet kissé lecsökkentette, hogy 2 órára  rakodni kell mennem. De állítólag a benzines és olajos hordók már mind a parton vannak, és csak ládák vannak hátra néhány száz tonna áruval. Így is lett. 2-től 7-ig hordtuk szánnal a partról be a raktárakba a ládákat. Az új ruháim már teljesen tönkrementek. A bőrnadrágom több helyen kiszakadt a ládákból kiálló szögekben, a nagykabátom tiszta rozsda a benzines hordóktól.

Vacsora előtt egy kicsit pingpongoztam. Vacsora után fürdés. Csempézett tusoló, szauna, lavór a kézi mosáshoz (F309, F312). Mosógép nincs! Nagyot tusoltam, háromszor is bementem a szaunába. Sok szennyesem volt, így sokat mostam. Fürdő után kvaszt ittam. Az íze hasonlít a musthoz szerintem (35).

Mivel Szása és Tolja az engem felváltó csoportban dolgozik a hajónál, nekem kell éjszaka dolgoznom. Így marad 3 órám az alvásra. Lement az első teljesen önálló felszállásom, 30,5 km lett. Az első perc hiányzott csak, mert hamarabb engedtem el a szondát, de ez nem probléma. Kellemetlen viszont a gyapjúruhámon keletkező sztatikus elektromosság, mert a műanyag padló és a gumitalpú cipőm szigetel, emiatt mindig létrejön egy elektromos kisülés, ha megfogok valamilyen fémtárgyat.

 Március 25. Szombat

Reggelizni nem mentem el, inkább aludtam. Fél 11-kor szólt a telefon: Mennem kell rakodni! Ma a darunál dolgoztam este 7-ig. Enni is a hajón kaptunk. Vacsora után siettem haza aludni, mert éjjel nekem kell dolgozni. Az étkezdében "nagyon világos volt". Ugyanis tegnap és ma működött a fürdő és dolgozott a fodrász és sokan kopaszra vágatták a hajukat! Némelyek még le is borotváltatták a fejüket! Én már sok kopaszt láttam katonakoromban is, de ezek teljesen mások. Kopasz fej - nagy szakállal! Nekem nem nagyon tetszik, de ők azt mondják ez nagyon egészséges.

Már majdnem aludtam, mikor csörgött a telefon. A Kolja által megkért mechanikus telefonált, hogy vigyem át a fényképezőgépemet, megnézi meg tudja-e javítani. Siettem a 8-as épületbe. Egy darabig néztem, hogyan szedi szét, aztán eljöttem, mert én sem szeretem, ha néznek munka közben. Éjjel Viktor segített a töltésnél és elengedésnél. 20 km után hazaküldtek aludni, mert holnap is mennem kell rakodni.

 Március 26. Vasárnap

Reggel 10-kor ébredtem. A vasárnap tiszteletére megborotválkoztam. Vártam a telefont, amely 11-kor hívott is rakodni. Ma is a hajódarunál dolgoztam, ami nem nehéz, de veszélyes munkát jelentett 2-3 méterre a jégfal szélétől, lengő teher alatt. Az időjárás kimondottan kellemes volt. Sütött a Nap, a szél "alig" fújt, kb. 10-12 m/s. Vacsoráig dolgoztunk. Szása az étkezdében szólt, hogy táviratom érkezett otthonról! Több mint két hónap után ez az első hír, amit otthonról kaptam! Néhány szavas távirat volt csak, az egész család aláírta.  Szerintem nem is Edit írta! Mivel Szásáék éjjel rakodnak, a szondánál én dolgozok ma éjjel, ezért siettem aludni a szondaelengedésig.

 Március 27. Hétfő

Éjjel éppen fel akartam kelni, amikor bejött Viktor, mondta, aludjak nyugodtan, Ő dolgozik ma éjjel. Visszafeküdtem és aludtam, de. 10-ig.

Ebédnél szólt a mechanikus, hogy nincs ideje megjavítani a fényképező-gépemet és visszaadta. Ebéd után készültségben voltam, délután 4-kor elengedtek, mert nem dolgozott ma a csoportom. Vacsoráig kiírtam a TEMP (kódolt rádiószondás-, magaslégköri-, mérési) táviratokat március  20 -tól, amióta itt vagyok.  Lehet, hogy egyszer otthon szükségem lesz rá. Ma egész nap ragyogó idő volt. A hőmérséklet -6 fokig emelkedett, a szél is gyenge volt egész nap, kb. 5 m/s.

A hajó kirakodását befejeztük. Holnap indul haza és már csak néhány ember marad itt a 22. expedícióból, hogy majd az utolsó hajóval, a Mihail Szomov jégtörővel utazzanak haza.

 Március 28. Kedd

11-kor ébredtem, a reggeli ismét elmaradt. Ebéd előtt feltöltöttük a házunk víztartályát, a 3 db 200 literes hordót. Egy telefon és máris jött a tartálykocsi, percek alatt teletöltötte a három tartályt és kész (F260, F175). Nem kell már hóból olvasztani a vizet, mint a "hőskorban".

Ebéd után elkértem Kolja fényképezőgépét (FED-3) és csináltam néhány képet a ballonelengedésről. Szeretnék belőle néhányat hazaküldeni a "Szomovval". Kolja megmutatta a színes diáit is, amiket útközben készített. Ő hívta elő itt az állomáson a színes diafilmet! Most fáj csak a szívem igazán a Prakticámért.

Vacsora után ma először maradtam az étkezdében (F135) megnézni a mozit. Ma még nem indult el a Kapitány Kondratyev, de a polárnyikok a 22. expedícióból már átköltöztek a hajóra. Délelőtt volt is valamilyen ünnepség, amin nem voltam ott. Felhúzták a magyar zászlót is a tiszteletemre! Igaz fordítva, felül volt a zöld szín! Szóltam Viktornak, aki telefonált, hogy fordítsák meg és estére már minden rendben volt (D122).

Este meghallgattam a rádióban a helyi híreket. Bemondták a hajóink koordinátáit:  Esztónia 27° 25' d.sz. 14° 00' k.h. Szomov: 63° 33' d.sz. 147° 00' k.h. A mai napon, az állomáson az időjárás: szél 10-15 m/s, hőmérséklet mínusz  5-10 °C.

Ma le kellett vágni a hajam elől a homlokomon, mert mindig a szemembe lógott már, pedig igazán rövidre vágattam otthon az utazás előtt. Elkészült a szolgálati beosztásunk. Egyik nap preparálás, léggömbtöltés a munkám. Következő napon kalibrálás, a szonda elengedése, hidrogénfejlesztés. A harmadik és a negyedik nap teljesen szabad. Ma éjjel 2-re már mentem is preparálni és tölteni. Nem is tudtam addig elaludni.

  Március 29. Szerda

Délig aludtam, utána mentem ebédelni. Ebéd után én preparáltam és töltöttem a ballont. Felszállás közben ismét csöngettek telefonon a rakétások, hogy kell nekik a magassági szél. Ezt is én csináltam meg nekik. Felszállás után az aerológusok ládáit beszállítottuk a partról. Felbontottuk azokat és a bennük levő anyagokat behordtuk a raktárunkba. Az üres ládákból nagy tüzet gyújtottunk.

Kaptunk egy nagyítógépet fotózáshoz, aminek nagyon megörültünk mindannyian. Vacsoráig pakolásztunk. Vacsora után megünnepeltük Szása 41. születésnapját. Az öt aerológuson kívül ott volt Tolja Alexandrov, German Baranov, Jurij Medunyicin, Aljosa Momanyenko és Jura Szamszonov. Felszállásig beszélgettünk. A felszállás sima 28 km volt, utána fél 7-ig énekeltünk, beszélgettünk Szása szobájában. Este, vacsora után a Kapitány Kondratyev nagy rakétázások közt elindult haza!

 Március 30. Csütörtök  

Az alvásból nem lett túl sok, 9-re mennem kellett gyülekezni. Gondoltam ismét ládákat cipelünk, és jól felöltöztem. De ma nem dolgoztunk, hanem átfésültük az állomást és környékét. Kerestük L. V. Ivanovot. Eredmény nélkül tértünk vissza 11-kor.

Ebéd után hidrogént fejlesztettem, majd segítettem a ládákat behordani a raktárunkba.  Vacsora után elvittem a fényképezőgépemet egy másik fiúhoz a számítóközpontba. Ő is elvállalta, hogy megnézi, hogy meg tudja-e javítani.

 Március 31. Péntek

Reggel 9-ig aludtam. 10-kor felkeresett a fényképezőgépemet javító fiú az EVM-től (számítóközpont), hogy még nincs kész a gép, de már látja a hibát. Egy kis reményt adott. Lehet, hogy jó lesz a gépem? Délelőtt pakoltunk, rendezgettünk, a szobákat takarítottuk. Ebéd után az aerológiai pavilont takarítottuk ki. Berendeztük az egyik szobát fotólabornak. Vacsora után elmentem fürdeni, mosni. Kaptunk tiszta ágyneműt, törülközőt, szappant, mosóport. Ma "elsiettem" a fürdést egy kicsit. Másfél óra múlva már az ágyamban voltam (26)! Este meghallgattam a rádiót. Összefoglaló volt a hét antarktiszi eseményeiről. A héten a legmelegebb Bellingshausen állomáson volt: +6 °C, a leghidegebb Vosztokon: -67 °C. Utána Tolja Alexandrov volt a stúdió vendége. Elmondta az aerológusok feladatait: rakétázás, szondázás, szputnyik megfigyelés, a repülőgépek kiszolgálása stb. A legfontosabb a sarkvidék makrocirkulációjának megfigyelése. Hajóink: Esztónia: 12° 45' d.sz. 11° 35' k.h.  Kapitány Kondratyev: 62° 38' d.sz. 38° 48' k.h. Amguema: Port Louisban, Szomov: Melburne-ben.