Pándi Ferenc: Antarktiszi Napló

Czelnai Rudolf elnöknek
ajánlom nagy tisztelettel

 Április 1. Szombat

11-ig aludtam. Ebéd előtt elmentem megnézni a fényképezőgépemet. A zár már működik, csak az időnket kell pontosan beállítani. Állítólag egy csavar lazult ki benne egy kis emelőkarnál, amely elmozdult és nem lehetett felhúzni a zárat.

Ebéd után elmentem segíteni a déli felszállásnál. Ezen a héten én vagyok az ügyeletes az aerológiai pavilonban (F142, F202), ezért felszállás után ott maradtam vacsoráig és pakoltam, takarítottam.  Erős szél van odakinn, 15-20 m/sec. A látástávolság a felkavart hó miatt kisebb, mint 500 m. A rádió ezért bemondta, hogy az állomástól eltávolodni veszélyes és tilos! Vacsora előtt szólt Tolja, hogy táviratot kaptam. Siettem az étkezdébe, mert oda hozzák le a rádiósok a táviratokat, egy ábécével ellátott fali polcra. Edit küldött hosszú táviratot. Ilyenre vártam már régóta.

Vacsora után társasjátékot játszottam. Utána a mozit nem néztem meg, siettem haza, mert éjjel 2-kor szolgálatba lépek. Hazafelé szembe jöttem a széllel, már 20 m/s fölé emelkedett az átlag. Az úton összehordott nagyobb hótorlaszokat kikerültem, de a kisebbeken átgázoltam. Ma mentem először derékig érő porhóban! Igaz csak pár méteres volt a torlasz. Mire hazaértem a csuklyám tele lett hóval. A látástávolság kisebb, mint 100 méter az erős fények irányában, a hőmérséklet -13 °C, a szél 24-28 m/s. Életbe lépett a viharrendelkezés: Egyedül a házakból kilépni tilos! Nem feküdtem le aludni, hanem magyar SZAE emblémákat készítettem (M38). Mivel 3-án lesz Tolja Makov születésnapja, ezzel ajándékozom meg őt, és visszamenőleg Szását. Szondaelengedéskor a szél kb. 20 méteres volt. Amikor elengedtem a ballont, a szél visszalökte az épülethez és elpukkant. Újat preparáltam, rövid madzagot kötöttem rá. Amikor feltöltöttem és kihoztam a házból, kivittem egészen az erkély korlátjáig és ott engedtem el a léggömböt, de a szondát nem. A szél a ballont visszalökte négyszer-ötször ismét a ház felé, de én erősen tartottam a zsinór végét. Aztán hirtelen átszállt a fejem fölött a ballon és levágódott a mélybe! Én utána dobtam a szondát és figyeltem az izzót, amit rákötöttünk a szondára. Szépen úszott a fény előre vízszintesen, aztán eltűnt a kavargó hóban. A kézi pultnál azonban világított az automata lámpája, ami azt jelentette, hogy sikerült az elbocsátás. 26, 5 km-re emelkedett a ballon. Reggel 6-ra kerültem ágyba.

 Április 2. Vasárnap

Ebédig aludtam, utána preparáltam és töltöttem a ballont. Felszállás után a márciusi rádiószondás anyagunkat összegyűjtöttük és elcsomagoltuk. Ezt otthon Leningrádban leellenőrzik még egyszer, és utána teszik közzé. Vacsoráig dolgoztunk. Utána megnéztem a mozit. Mozi után Tolja Alexandrov elhívott a házukba, mert táviratot akart küldeni Magyarországra. Teáztunk és beszélgettünk, közben megírtuk a táviratot Hirling Györgynek, a felszabadulás ünnepe alkalmából. Tolja megajándékozott néhány leningrádi képeslappal. Elmondtam neki, hogy szeretném megpróbálni hallgatni a magyar rádió adását. Azt mondta, hogy a saját táskarádióját ide tudja adni nekem, de olyan lehetőségem nincs, mint Mirnijben volt Barát Jóskának, hogy a raktárból kapjak egy használaton kívüli vevőkészüléket. Megmutatta Hirling oroszul megjelent cikkét a tropopauza változásáról Mirnij és Budapest adatai alapján.  Megbeszéltük, hogy adni fog nekem is valami hasonló feladatot a munkámmal kapcsolatban. Felszállásig már nem is feküdtem le. Rövid 19 km volt, valószínűleg a hideg, +8 °C fokos benzin miatt. Így fél 5-kor kerültem ágyba.

  Április 3. Hétfő  

11-kor keltem, utána elmentem Szedov elvtárshoz, hogy holnap lesz felszabadulásunk 33. évfordulója és szeretném megünnepelni. Kiutalt két 7 decis vodkát és egy pezsgőt. Délben dolgoztam, de a délutáni hidrogénfejlesztést Viktor elvállalta helyettem, így Tolja Makovval nyugodtan készülődtünk a kettős ünnepre. Megterítettünk, utána és szótár segítségével írtam néhány mondatot pohárköszöntőnek.

Este 8-kor volt az ünnepség. Eljött Szedov, Ivanov, Tolja Alexandrov, Arkagyij (EVM), Zsenya (a konyháról) és Jura Medunyicin. Plusz mi öten, összesen 11-en voltunk. Szedov és Ivanov hamar elmentek, utána Tolja is. Zsenya és Arkagyij ott voltak egészen fél 3-ig. Megnézték a szonda-elengedést is. Ünnepi felszállások voltak, 28 és 29 km. Felszállás után reggel 5-ig beszélgettünk és teáztunk. Szerintem jól sikerült este volt, sokat énekeltünk, nevettünk. Sajnos keveset ittunk. Az expedíció részére az italt az utolsó hajó, a Mihail Szomov hozza majd április végén, május elején.

Este bemondta a rádió hajóink koordinátáit: Szomov Melburneben, Esztónia 02° 00' d.sz.  02° 00' k.h. Tehát a 00° 00' koordinátánál fog áthaladni az Egyenlítőn!

 Április 4. Kedd  

11-kor ébredtem, átmentem az aerológiai pavilonba. Tolja M. már ott volt és ketten ebédig rendbetettünk mindent. Kaptam Tolja Alexandrovtól kölcsön egy Zenit-C fényképezőgépet, és mivel sütött a Nap elmentem fotósétára. Elfényképeztem egy tekercs fekete-fehér filmet. Ebből akarok majd hazaküldeni levélben néhány jól sikerült negatívot.

Vacsora után megnéztem a mozit (H-8, jugoszláv film 1959). A moziból hazajövet Szása felmutatott az égre. Felnéztem, és életemben először megláttam a sarki fényt! Foszforeszkáló zöldes színű szalagnak látszott. Mivel az ünnepünkről tudott Szedov elvtárs is a reggelinél már feldíszítették az étkezdét szovjet és magyar zászlókkal. Nagyon sokan üdvözöltek, gratuláltak ismerősök és ismeretlenek is az ünnep alkalmából. Én is táviratot küldtem a meteorológiai intézetbe néhány üdvözlő szóval. (Esztónia 02° é.sz. 05° ny.h. K. Kondratyev  43° d. sz. 52° k.h. Szomov 38° d.sz. 143° k.h.).

  Április 5. Szerda  

Ebédig aludtam, utána elmentem megnézni a fényképezőgépemet. Még mindig nem jó és félek, itt nem is tudják megjavítani. Délután 5-ig néztem, hogyan szereli a fiú, aztán otthagytam.

Vacsora után megnéztem a mozit, utána éjfélig biliárdoztunk Szásával és Viktorral. Felszállásig már nem is feküdtem le. Rövid 19 km volt, 5-re már ágyban voltam.

Ma megállapítottam, hogy ésszerűen építették fel az állomást: a szélirányban legtávolabbi épület az étkezde. Így éhesen, fáradtan hátszéllel szinte odarepül az ember, utána teli hassal könnyebben indul neki hazafelé a széllel szemben. (Sarki fényt ma nem láttam).

Április 6. Csütörtök  

11-kor hangokra ébredtem, gyorsan felöltöztem, de mire készen lettem már mindenki elment. Megkérdeztem Kolját ki volt itt? Azt mondta, hogy az expedíció vezetői: Szedov, Ivanov és még valaki. "Népi ellenőrzést" tartottak! Nálunk mindent rendben találtak. Ezután már nem feküdtem vissza aludni. Megborotválkoztam, mint minden csütörtökön és vasárnap, rendbe szedtem magam. Utána a magyar zászlót varrtam, a kabátomon lévőt. Bizony nagyon elhasználódott már, nemsokára újat kell varrnom.

Ebéd után én töltöttem és engedtem el a léggömböt (32 km). Felszállás után rövid beszámolót írtam felszabadulásunk ünnepéről, mert megkértek, hogy olvassak föl a helyi rádióban valamit az évfordulónkról.

Vacsora után elmentem az orvoshoz, Zsenyához, mivel ő a főszerkesztője a rádiónknak. Ott magnóra vettük a beszédemet, utána megnéztem, hogyan készítik el a műsor többi részét, két magnóval, két mikrofonnal. Zenei aláfestést nálam Koós János adott! Esztónia:  09° 20' é.sz. 15° 45' ny.h. K. Kondratyev: 34° 21' d.sz. 13° 43' k.h. Szomov: 43° 10' d.sz. 136° 00' k.h. Felszállásig varrtam egy magyar zászlót és kitűztem a lakóházunkra. A felszállás sikeresen lement 29 km, fél 5-kor kerültem ágyba.

  Április 7. Péntek

Fél 1-kor keltem, utána ebéd. A felszállásnál én kalibráltam a szondát, majd hidrogént fejlesztettem. Mivel én vagyok az ügyeletes a héten az aerológiai pavilonban, ott maradtam takarítani. Felmostam minden helyiséget, kiürítettem a szemetet, elmosogattam stb. Utána a gázgenerátort tisztítottam ki. Vacsorára éppen kész is lettem.

Vacsora után szakszervezeti gyűlés lesz, amin nekem nem kell részt vennem, így sietek a fürdőbe, biztosan kevesen lesznek. Így is lett. Jó két órahosszat voltam a fürdőben. Kétszer voltam a szaunában, mostam, kvaszt ittam (20).

Vacsorára főtt virsli, fánk és befőtt volt, de mindez egy tányérban összekeverve! Utána tea, vajas kenyérrel. A rádióújság este sugározta az ünnepi megemlékezésemet (4 perc).

Esztónia 15° é.sz. 16° ny.h. K. Kondratyev 27° d.sz. 56° k.h.

 Április 8. Szombat  

Éjjel nagyon fájt a fogam, be kellett vennem két Daedalont, de így is alig tudtam elaludni. Reggel alig éreztem már fájdalmat, így nem is mentem el az orvoshoz.

Ebéd után kiírtam néhány TEMP táviratot, majd barkácsoltam. Megjavítottam Viktor asztali lámpáját, fogantyút szereltem a hőmérőházunkra. El kell foglalnom magam valamivel, így gyorsabban telik az idő. Vacsora előtt elmentem a meteorológusokhoz, kiírtam a márciusi adatokat, Malagyozsnaja havi adatait. Megnéztem, milyen műszerekkel dolgoznak. Sok automata íróműszerük van, távhőmérők, távszélmérő, sugárzásmérők stb.

Vacsora után megnéztem a mozit. Először egy színes amerikai rövidfilm volt egy patakról. A nagyfilm egy csehszlovák régi fekete-fehér vígjáték. A vetítése kabaré volt, mert hol elszakadt a film, hol elégett. A nagyfilm után ismét két amerikai rövidfilm. Az első színes film egy kutatóhajóról, amely az Atlanti-óceánon végzett kutatófúrásokkal akarja bebizonyítani, hogy a két kontinens, Afrika és Dél-Amerika összetartoztak. A második kisfilm egy gyönyörű, színes (Kodak) rövidfilm volt a Niagara-vízesésről. Ezeket az amerikai kisfilmeket a 20. expedícióban itt zimovkázó amerikai szinoptikus, Frank Sicrist ajándékozta az állomásnak. Esztónia: 21° é.sz., 18° ny.h. K. K. Mauritiuson, Szomov 49° d.sz. 129° k.h. A mozi előtt Szásával sakkoztam. Legalább tíz éve nem játszottam már. Nyert, igaz én jobban álltam, időre játszottunk sakkórával és lejárt az én időm.

 Április 9. Vasárnap  

Reggel 8-kor keltem, mert 9-re mennem kellett orvosi vizsgálatra. Először Zsenya Belan felírta az adataimat, majd megvizsgált. A testhőmérsékletem 36,6 °C. Vért vett, megnézte a lábujjaimat (!?), a torkomat, meghallgatta a szívemet meg a tüdőmet, megmérte a vérnyomásomat (bal 110/xx, jobb 125/80), megkarcolta bőrömet (?). Csukott szemmel, kinyújtott karral kellett állnom. Rengeteg kérdésre kellett válaszolnom. Utána következett a másik orvos, Lev Golubjev a sebész. Megmérte a testmagasságomat 181 cm, a súlyomat 91 kg, hány liter levegőt szívok be 4300 cm3. Rugós erőmérővel a markszorításom 50 kg bal, 72 kg jobb. Lemérte centivel a mellkas-, has- és csípőkerületemet. Megkérdezte fáj-e a fogam? Ránéztem a fogorvosi székre, és azt mondtam: Nem fáj! Ő is megmérte a vérnyomásomat. Utána kilélegezett tüdővel levegő visszatartás 15 sec, belélegezettel 50 sec. Utána átmentem a harmadik orvoshoz, Szerjózsa Krivascsjukhoz. Itt ismét levegőfújás öt percig léggömbbe, mint a hajón és pulzusszámlálás. Elmondtam mindegyik orvosnak, hogy szigorúan vizsgáljanak meg, mert szeretnék egy nyári szezont Vosztok állomáson tölteni, ha lehet.

Ebéd után átmentem a meteorosokhoz megkérdezni, hogy honnan kapták a tegnap kiírt adatokat. (D191, D192). Főleg a szél érdekelt. Tíz percig mérik észleléskor a szélsebességet. Ez alapján adják meg az átlagos szelet. Az utolsó két percben mért maximumot adják meg maximális széllökésnek. A legnagyobb széllökésnek pedig az abszolút maximumot a két észlelés közötti időben, függetlenül attól, hogy beleesik-e a 8 + 2 percbe. Szóba került a Titkos Ervin által emlegetett lavinaszél is! (D132, D133, F182, F183).

A déli szondánk 16 km-en elpukkant. Mivel az éjféli is csak 17 km volt megismételtük (29 km). Utána fotóvegyszert készítettünk Koljával fekete-fehér negatívhoz. Ha előhívjuk a filmjeinket, majd küldök haza belőlük a Szomovval.

Vacsora után megnéztem a mozit. Brumelről, a magasugróról szólt a színes, szovjet film. Hogyan tért vissza a sporthoz a motoros balesete után.

"Esztónia" Santa Cruzban, "K. K." Port Louisban, "Szomov" 51° d.sz. 125° k.h.

 Április 10. Hétfő  

Éjjel szolgálatba léptem. Egyedül dolgoztam Koljával,  mert Tolja Makov holnap megy a konyhára, és pihennie kell. 20 m-es átlagos szél volt, de sikerült elsőre az elengedés, 26 km lett.

Felszállás után előhívtuk a fekete-fehér filmet. A negatív jól sikerült, már csak nagyítani kell. 5-kor kerültem ágyba.

11-kor keltem, elmentem bekapcsoltam a fűtést a preparálóban. Utána előkészítettem a többi filmet is előhívásra. Mivel viharos szél volt (25-30 m/s) nem mentem el ebédelni sem. A felszállásnál Szása segédkezett, simán sikerült elsőre eldobni a léggömböt, 26 km lett a magasság. Felszállás után ismét fotózás vacsoráig.

Vacsora után megnéztem a mozit (Lear király). Mivel tegnap én dolgoztam Tolja Makov helyett,  éjfélkor ő lépett szolgálatba, ezért éjfélig előhívtam Szása filmjeit is. Közben kimentem segíteni az elengedésnél. Az első ballon elment simán, de a szonda leért a földre, összetört és elemelkedés után nem adott meteorológiai jeleket. Az ismétlést nem vártam meg, elindultam lefeküdni, de még láttam az ablakból, hogy az első nem sikerült.

A zászlómat Vityáék betették a szobámba, mert széttépte a szél! Újra meg kell varrnom és csak nappalra kitennem, ha nincs ilyen vihar. Este ismét bemondta a rádió: Első fokú viharveszély, az "utcára" kimenni csak párosával szabad, a házaktól eltávolodni tilos! Hajóink: K. K.  53° d.sz. 120°  k.h.

  Április 11. Kedd  

12-kor keltem. A fiúk elmesélték, hogy éjjel a második szondát háromszor próbálták elengedni, de nem sikerült. Elhasználták az összes hidrogént, új fejlesztésére nem maradt idő, így az éjféli felszállás kimaradt! Ebéd után én dolgoztam ma is. Szása engedte el az általam kalibrált szondát, 30 km lett. Felszállás után ma nem kellett csinálnom hidrogént, mert később szállítanak vizet, ezért elkértem Kolja fényképezőgépét és vakuját (FED-3 és FIL-11) és készítettem egy tekercs filmet a szobámról és a munkahelyemről. Vacsora előtt elő is hívtam a filmet, ebből akarok hazaküldeni a "Szomovval". Vacsorára sütemény volt, utána megnéztem a mozit. Otthon éjfélig pakolásztam a negatívjaimat, majd alvás.

 Április 12. Szerda

8-kor csengett a vekker! Ijedten ugrottam ki az ágyból, mert nem én állítottam be csörgőre. Átmentem Toljához, hogy hova kell mennem, de ő sem tudott semmiről. Azt mondta, hogy feküdjek vissza nyugodtam. Ha mennem kell valahová, majd hívnak telefonon. Visszafeküdtem és aludtam délig. Délben Viktor mondta, hogy ő állította be 8-ra az órát csörgőre, hogyha menni akarok reggelizni el ne késsek. Mondtam neki, hogy én nem nagyon fogok reggelizni egy évig, inkább alszok délig! Ebéd után elmentem megnézni a fényképezőgépemet. Működik, igaz nem úgy ahogy régen, de otthon majd rendbehozatom. Utána visszamentem TEMP táviratokat kiírni. Öt órakor kiálltam a ház elé megnézni a rakéta indítását. Sajnos felhős volt az ég és néhány másodperc múlva eltűnt a szemem elől.

Vacsora után megnéztem a mozit (90 perc az élet). Kevesen voltunk, mert néhány fiú karambolt játszott a biliárdasztalon, ezt pedig itt nem nagyon ismerik, csak a 16 golyós 6 lyukra játszott fajtát. Ezt nézte vagy 30 ember. A vesztesnek a játék végén át kellett mászni az asztal alatt! Este megkértem Arkagyijt, a rakétások vezetőjét, hogy hozza el a fényképezőgépét (Praktica LTL3) Valerijhez (EVM) és az enyémen beállítjuk a fénymérőt pontosan úgy, ahogy az övé mutat. Holnap vagy holnap után csinálok egy fekete-fehér próbafilmet, és majd meglátjuk milyen lesz a gépem.

Utána bementem Tolja Alexandrovhoz beszélgetni. Adott 100 db. kemény fotópapírt, aminek nagyon megörültem. Fél egykor kerültem ágyba.

Hajóink koordinátái:  Esztónia: 37° 42' é.sz.   13° 17' ny.h.

Szomov:  58° 32' d.sz. 110° 18' k.h.

  Április 13. Csütörtök    977 mb-13,1 °C 150/21

Reggel 10-kor keltem, először átmentem a meteorba megmutatni a könyvemet (Magyarok az Antarktiszon), ami tegnap szóba került (M08, M41). Utána elmentem a rádiósokhoz. Beszéltem a vezetőjükkel, hogy lehetne-e hallgatnom magyar rádióadást? Azt mondta, hogy a Szomov hoz új vevőket és egy régit a raktárból ide tudnak majd adni.

Ebéd után elmentem fényképezni egy próbatekercset a Prakticámmal. Mindjárt elő is hívtam a filmet. Ugyanolyan halvány lett a negatív, mint amilyeneket a hajón csináltam, amikor még semmi baja sem volt a gépemnek. Lehet, hogy a hívó összetétele nem jó. Viktor ígért egy tekercs szovjet, fekete-fehér filmet, ezzel is kipróbálom majd a gépemet, és minden kiderül. Kolja is megajándékozott 100 db fotópapírral (EH 24x30). Ezt ők egyáltalán nem szeretik, ki akarták dobni.

Vacsora után megnéztem a mozit (Fekete zászlóalj 1959), utána néztem a biliárdozókat. Felszállásig nem is aludtam. Kicseréltem egy rossz konnektort a konyhában egy újra. Sima 27 km lett a felszállás, fél 5-kor kerültem ágyba.

Esztónia:  42° é.sz. 09° ny.h; Szomov: 61° d.sz. 102° k.h.

Április 14. Péntek

Délig aludtam. Ebéd után én preparáltam a ballont. Első elengedésem nem sikerült, a ballon az ajtóban szétszakadt. Az átlagos szél 20 m/s volt. Az utolsó csepp hidrogént is beletöltöttük a második ballonba. Ott voltunk mind a négyen a pavilonban, Kolja a lokátornál. Szása megkérdezte, ki fogja elengedni a ballont. Viktor azt válaszolta, hogy én! Jól esett, hogy rám merték bízni az utolsó kísérletet, tehát bíztak bennem, számítanak a munkámra. Sikeresen engedtem el a szondát, 21 km lett.

Felszállás után a fotózáshoz szükséges vegyszerek mennyiségét számoltam ki, hogy keménypapírra, lágy hívóval normál képet kapjak. Ma kaptunk egy-egy üveg ausztrál narancslét (0,75 l). A délutáni hidrogénfejlesztést, Tolja helyett, Viktor és Szása kezdte el. A hideg miatt (-16 °C) a gázgolderba vezető gumicsőbe befagyott a víz, amely a gázból kicsapódott és a reaktornál levő gumicsöveket szétvetette a nyomás! Délután ezt javítottuk ki. Új gumicsöveket szereltünk fel, kiolvasztottuk a jégdugót az összekötő tömlőkből és a gázgolderekből.

Vacsora után a fürdőbe mentem. Négyszer is bementem a szaunába. Igaz csak rövid ideig (4-5 perc), mert ma nem száraz meleget csináltak, hanem párásat. Először vizet, később kvaszt öntöttek a villanykályhával felmelegített kövekre. Olyan forró gőz lett, hogy a kopaszok közül kimentek néhányan és gyapjú sapkában jöttek vissza! Kevés kvaszt ittam, de otthon megittam az összes narancslevet (17). A szél közben erősödik, állandóan 25-30 m/sec között táncol a mutatója a szobámban felszerelt szélmérő műszernek. Nem valami vigasztaló az éjféli szolgálatom kezdete előtt. Felszállás előtt keresztrejtvényt fejtettünk mind az öten és jókat nevettünk egy-egy akarattal elferdített szón. Mivel a szél a szondaelengedés idejére 18 m/sec -re csendesedett simán ment le a felszállás, 27 km. Utána azonban hidrogént kellett fejlesztenem, mivel délután a szerelés miatt nem lehetett. Fáradta kerültem ágyba 5-kor.

Ma megvarrtam a zászlómat is, hogy május 1-je ünnepére rendes legyen. Négy napig bírta csak ki odafent a háztetőn. A rádióban hallottam, hogy az űrhajósok, a csehszlovákkal együtt, visszatértek a Földre. Engem is ugrattak a fiúk, nem akarok-e első lenni a magyar űrhajósok közül.

Esztónia: 48° 20' é.sz. 05° 20' ny.h; Szomov: 63° 46' d.sz. 95° 00' k.h.

 Április 15. Szombat

Fél egykor ébredtem fáradtan. Siettem ebédelni, utána előkészíteni a szondámat. Melegvízzel töltöttem, föl a vizes telepet, hogy időt nyerjek vele. Gyenge 15 m-es szél volt, a felszállás 31 km lett. Mivel éjjel készítettem hidrogént, ma nem kellett semmit sem csinálnom a felszállás után. Vacsoráig összeszámoltam a vitamintablettáimat. Kiszámoltam, hogy Polivitaplex 8-at naponta kettőt szedhetek, C vitamint másnaponta, A vitamint minden harmadik nap.

Vacsora után megnéztem a mozit. Arab, kétrészes, zenés film volt. A hastáncos jeleneteket kitörő ovációval fogadták a polárnyikok, Kuhn Ferikére emlékeztető bemondásokkal. Este ismét meghallgattam a hajóink koordinátáit:   Esztónia:    52° 00' é.sz. 00° 24' k.h.

Szomov :    65° 36' d.sz. 89° 40' k.h.

K. K .:    25° 47' d.sz. 45° 29' k.h.

  Április 16. Vasárnap

12-kor keltem, majd mosdás és borotválkozás. Ebéd után csak csendes szemlélője voltam a felszállásnak. Utána mindannyian a kisraktárba mentünk takarítani, selejtezni. Sok szemetet kidobtunk, majd ismét nagy tüzet gyújtottunk.

Este 6-ig dolgoztunk. Mivel az időjárás kedvező volt (csak 10 m/s volt a szél) megjavítottuk a pavilonba vezető kábelek felerősítését a házak közé kifeszített drótköteleken.

Utána otthon pakolásztam, varrtam, stoppoltam. Vacsorára sült csirke volt. Megettem több mint egy felet, utána tea. A mozi kezdetéig Szásával társasjátékoztunk. A film egy partizánfilm volt, amit már otthon láttam.

Lefekvés előtt otthon is társasjátékoztunk. "Nardüt" játszottunk, amit a matrózok is játszottak a hajón. 15-15 korongot kell a táblán körbeléptetni 4x6 lyukban, két dobókocka pontjai alapján.

Esztónia: 56° é.sz. 07° k.h. Szomov: 65° d.sz. 91° k.h.

 Április 17. Hétfő  

12-kor keltem, elmentem bekapcsolni a termosztátot. Mire visszajöttem mindenki felkelt, együtt mentünk ebédelni. Ebédről hazafelé elmentem Aljosához, aki adott 3 db vegyszeres tálat. Most már lehet fotózni, minden megvan hozzá.

Segítettem elengedni a déli szondát (24 méteres átlagos szél volt), ami Viktornak sikerült első kísérletre. Utána átmentem a meteorosokhoz kimérni a vegyszereket fotózáshoz. Éppen készen lettem, amikor csörgött a telefon. Szása keresett engem és kérte rohanjak az aerológiai pavilonba. A szélmérőn éppen 32 m/s-es lökés volt, ez másodpercek alatt röpített oda. Legnagyobb meglepetésemre és megnyugvásomra egy üveg vodka várt az asztalon. Kérdeztem, mire iszunk? Mostanában van az űrhajósok napja, mondták.  Megittuk a vodkát és együtt mentünk vacsorázni, összekapaszkodva, egyszerre lépve, énekelve. Vacsora után a film kezdetéig pingpongoztam és biliárdoztam. Az idő ez alatt egyre romlott. Erős hófúvás, 30 m/s fölötti széllökésekkel. Vacsorára vittem plexiálarcot, így simán, keveset erőlködve botorkáltunk haza. Mivel a kezünk aránylag szabad, elég egy darab seprűnyélre erősített plexilap, nem kell álarcot fabrikálni, ami úgyis bepárásodik. Van, aki csak sima motoros szemüveget használ.

Mivel én lépek szolgálatba éjjel nem feküdtem le aludni, hanem olvastam. Egy orosz nyelvű könyvet, a "Front arcvonalak nélkül" címűt, szótár nélkül. Hajóink: Esztónia 54° é.sz. 11° k.h. Szomov 65° d.sz., 92° k.h. Este Jura Príma ideadta az ő gépével, Mirnijben általam készített fekete-fehér film negatívját, hogy készítsek róla nagyításokat. Éjfélkor 30 m/s -os szelet adott átlagosnak az észlelőállomás, de amikor elengedtem a szondát "csak" 22 méteres volt. Sikerült elsőre elengednem, 25 km lett a magassága. 4-kor kerültem ágyba. Előtte megírtam Editnek az üdvözlő táviratot születésnapjára. Hazafelé ismét láttam sarki fényt.

  Április 18. Kedd  

Sütött a Nap, 15 m/s -os volt a szél, amikor felkeltem. Ebéd előtt elmentem bekapcsolni a termosztátot. Ebédre magammal vittem a fényképezőgépemet és csináltam néhány képet útközben egy szovjet negatívra. Ebéd után töltöttem és elengedtem a ballont (27 km). Éppen jött a vízszállító teherautó és feltöltöttük a pavilonban lévő összes víztartályt. Utána kilapátoltam a havat az előtérből. Mikor készen lettem elmentem a filmfelvevőért és elfényképeztem a benne levő Nr. 6. sz. fekete-fehér film maradékát. Ragyogó idő volt, remélem jól sikerült felvételek lesznek.

Utána éppen hozzákezdtem kiírni a TEMP táviratokat, amikor megjött a traktor egy szánnal. Felpakoltuk az éghetetlen szemetet és kivittük a tengerpartra, a jégfal szélére. Onnan majd eltakarítja a természet.

Délben feladtam Editnek a születésnapi táviratot.  Megkértem a rádiósokat, ha lehet dísztávirat legyen, rózsával. Délután kaptam Tolja Makovtól néhány gerezd fokhagymát, amiket elültettem az ablakomban lévő virágosládába (F265). Megígérte, hogy majd ad vöröshagymát is. Petrezselyem, rohadt tök nem lesz! Vacsora után mozi, majd itthon olvastam várva a felszállást. Szótárt nem használok, mert nagyon lelassítja az olvasást. Így csak néhány szót értek minden mondatból, de nekem ez is elég.

Hajóink: Szomov  66° 18' d.sz. 93° 16' k.h., tehát Mirnij előtt áll! Az Esztónia Rigában. Egy nappal hamarabb ért haza a tervezettnél. Megszerettem ezt a hajót, bár kevés a remény arra, hogy ezzel is fogok hazautazni. Egész tavaszias az idő. Szondaelengedéskor csak -7 °C és 6 méteres szél volt. Rövid 18 km lett a felszállás. Amíg megjött a telefon a számítóközpontból, hogy lement az anyag Koljával beszélgettünk Szegedről és az ő lakóhelyéről, Gorkijról.

  Április 19. Szerda  

Az éjszakai szép, csendes, meleg idő eredményeként délben erős hófúvás fogadott, amikor ebédelni mentünk. A felszállás után (27 km) hidrogént fejlesztettem. Az ajtónk előtt lévő ládánkon, vastagon állt a hó. Le akartam söpörni, de Kolja szólt, hogy várjak. Bement, kihozott egy bögrében tejport, rászórt két marék havat és máris készen volt a tejszínfagylalt! Én is megettem egy egész bögrével.

Tolja Makovnak gyakorlásképpen meg kell csinálnia néhány felszállást kézi kiértékeléssel. Ma kezdte el a munkát. Ezen és is fellelkesültem és ugyanazt a felszállást megcsináltam a mi magyar módszerünkkel. Érdekes lesz összehasonlítani hármunk munkáját: A számítógépét, Toljáét mm-papíron és az enyémet (német adaibáta lapon).

Mivel vacsora kezdetekor még tartott a reakció a gázfejlesztőben, nem maradtam ott megnézni a mozit. Siettem vissza kitakarítani a helyiséget. Ma a rakétások kétszer indítottak rakétát. Az elsőnél valamilyen okból nem működött a meteorológiai rész, bár a rakéta elérte a kellő magasságot (80 km felettit).

A rádió az antarktiszi hírekben megemlítette, hogy az Esztónia hazaért Rigába, a Szomov Mirnijnél van. A mai időjárás a szovjet állomásokon: Mirnij -6 °C, Malagyozsnaja -7 °C, Novolazarevszkaja -6 °C, Bellingshausen -3 °C, Leningradszkaja -8 °C (30-35 m-es a szél!), Vosztok -72 °C!

Április 20. Csütörtök  

Fél 12-kor ébredtem, majd borotválkozás, fogmosás, fésülködés, kontaktlencse felrakás, ágyazás, öltözködés. Mire a többiek felébredtek én már készen vártam az indulást az ebédre. Ebéd után megírtam egy táviratot Editnek Szásáék unszolására, mivel szerintük a 10. házassági évforduló nagy ünnep. Elvittem a rádiósokhoz feladni. Először leíratták velem még egyszer latin betűs írógéppel a szöveget és megkértek máskor is így adjam fel a távirataimat. Utána a vezetőjük, Obramov elvtárs szólt, hogy van egy vevőkészülékük, amit ide tud adni nekem! Elmentünk a raktárba és kaptam egy vadonatúj tranzisztoros vevőt. "ISIM", 23 tranzisztoros, 7 hullámsávos, erősítő nélküli. Ígértek antennának való drótot és egy szakembert, aki segít fölépíteni az antennát. Vacsoráig a rádióval játszott mindenki. Kolja, Viktor és én felváltva tekergettük az állomáskereső gombját, kevés eredménnyel. Kell egy nagy antenna!Vacsorára, mikor az étterembe értem Kolja már ott volt és széles mosollyal az arcán adott át egy táviratot. Edit üdvözölt nyúlfarknyi táviratban házassági évfordulónk alkalmából. Vacsora után gyűlés volt. Először Szedov elvtárs tartott beszédet a 23. SZAE céljáról, feladatairól. Elmondta, hogy ebben az évben a szovjet állomásokon összesen 262 ember fog áttelelni. Egy az amerikai Amundsen-Scott állomáson, 13 Leningradszkaján, 15 Bellingshausenen, 37 Vosztokon, 38 Novolazarevszkaján (+6 német), 54 Mirnijben és 104 Malagyozsnaján (1 magyar!). Elmondta, hogy 40 párttag van közöttünk, egy tagjelölt. 30 százaléka az itt telelőknek nem először van az Antarktiszon! A legnehezebb fizikai és pszichikai megterhelés, az áttelelés előtt állunk. Utána helyettese O. P. Ivanov beszélt, hogy a terv szerint az utolsó hajó a "Mihail Szomov" jégtörő április 29-én ér ide. A kirakodást gyorsan kell elvégeznünk, mert ettől függ a telelésünk. Külön ellenőrzi ezt a munkát a párttagokból alakult ellenőrző bizottság. Utána néhány hozzászólás volt, különböző tanácsokat adtak a kirakodáshoz. Ezután a Lenin születésnapjára felajánlott kommunista szombatról beszélt. Ez azt jelenti, hogy az állomáson folyó napi munkán felül még  dolgozni fogunk. Többek között kifestjük az ebédlőt, a régi garázsban berendezünk egy tornatermet stb. A gyűlés után egy mesefilmet vetítettek, ami otthagytam néhány kép után és siettem haza rádiót hallgatni. Sikerült magyar nyelvű adást fognom 22 órakor, R2 hullámhosszon, kb. 7,22 MHz -en Londont!

 Április 21. Péntek

12-kor keltem, rögtön kipróbáltam a rádiót, de nagyon kevés eredménnyel. Nem is vártam többet tőle nappal. Majd este, amikor jobb lesz a terjedés. Ebédnél, a rádióadónál dolgozó fiú mondta, hogy ha jó idő lesz, eljön megnézni a vevőmet és az antenna leendő helyét kiválasztani. Ebéd után segítettem elengedni a szondát a kellemetlen hófúvásban.

Felszállás után Kolja szólt, hogy készen vannak a vegyszerek, lehet fotózni. Délután négytől éjfélig bent ültem a sötétkamrában. Vacsorázni sem mente el és a fürdőbe sem. Azokról a negatívokról készítettem nagyításokat, amelyeket haza akarok küldeni a Szomovval, hogy legyen egy-egy kép belőlük, ha a levél esetleg elveszne. Megcsináltam Jurának a Mirnijben fényképezett negatívjáról a nagyításokat. Elfogadhatók lettek. Ezeket nem a Prakticával fényképeztem.

Éjfélkor elmentem bekapcsolni a preparálóban a fűtést, utána hazajöttem naplót írni. A rádió fülhallgatója a fejemen, angol nyelvű zenés discó műsort hallgatok írás közben. Ma is kaptunk egy-egy üveg ausztrál narancslét, és azt iszogatom most (Anchor 750 ml, Pine and Orange Fruit Juice Cordial).

Az ablakomban elültetett fokhagymák közül néhány már hajtást is hozott. 00:45 -kor ismét sikerült hallgatnom Londont a 6,1 MHz -en magyarul.

A felszállás gyenge 21 km volt, fél 5-kor kerültem ágyba. Mivel holnap "korán" akarok kelni, felhúztam az ébresztőórámat fél 11-re!

 Április 22. Szombat

11-kor keltem és siettem a fürdőbe. Néhány adással ezelőtt a "Rádiógazeta" című műsorunk bírálta a szaunát, hogy nem elég meleg. Erre most felújították. Meg is lett az eredménye, 118 °C volt, amikor bementem a kamrába. Nem is voltam bent csak 3x3 percig. Utána finom kvaszt ittam (04). A házunkban takarítás közben találtunk sampont. Ezzel mostam hajat. Fenséges érzést adott. Fürdő után otthon körömvágás, egy kis hintőpor a csizmámba és teljesen újjászülettem.

Egy órakor mentem ebédelni. Utána felszállás. Én töltöttem a ballont, 22 km lett. Délután Kolja kiválasztott néhányat a negatívjaim közül és azokról készített nagyításokat.  Nehéz jó nagyítást készíteni.  A nagyító tökéletes, csak a két üveglap közé lerakódik a por és meglátszik a képeken. Kolja szerint ez az alacsony, 15-20 % -os páratartalom miatt itt elkerülhetetlen probléma. Szárítónk nincs sajnos, így plexilapon szárítjuk a glicerines vízbe áztatott képeket, ami elég lassú munka.

Vacsora után ott maradtam, hogy megnézzem a mozit. Jura (a traktoros) előtte elhívott pingpongozni. Utána levezetés képen biliárdoztunk. Utána levezetés képen társasjátékoztunk, (mandaloska = kb. a "Ki nevet a végén"). Ekkor a film már javában tartott, így nem is mentünk be megnézni, hanem újra elkezdtünk pingpongozni. Fél 8-tól 10-ig egyfolytában játszottunk valamilyen játékot. Jól kiugráltam magam.

Vacsorához "halvát" adtak. Szavatossága 1,5 hónap, gyártási év 1975. szeptember. Jóízűen megettem, ez itt nem sokat jelent, mert itt van a világ legnagyobb "hűtőszekrénye"! Felszállásig olvastam, és rádiót hallgattam. Mihail Szomov jégtörő: 66° d.sz., 95° k.h.  Szondaelengedésre a szél felerősödött, az átlag 20 m/sec volt, de sikerült elsőre elengednem a léggömböt szerencsére, 24 km lett.

 Április 23. Vasárnap.  

12-kor keltem, majd borotválkozás és ebéd. Ebéd után kalibráltam, Szása töltött. 29 km volt az elért magasság, utána hidrogént fejlesztettem. Csináltam közben néhány fotót a Prakticával, önkioldóval, szovjet filmre. A reakció beindulása után átmentem a meteorba a fényképeket szárítani. Felraktam azokat három plexitáblára, majd visszamentem TEMP táviratokat kiírni.

Fél 7-ig írtam, utána kitakarítottam a gázgenerátort és siettem vacsorázni. Aztán megnéztem a mozit. Film után Tolja Alexandrov mondta, hogy menjek el hozzá aláírni a 9. sz. parancsot. Ez az  állomás elhagyását és a rossz idő esetén bevezetendő intézkedéseket tartalmazta:Egyesszámú viharrendelkezés: A szél 30 m/sec -nél nagyobb, a látástávolság 100 m-nél kisebb. A központi rész és a távolabbi épületek között közlekedni tilos! A központi részben is csak kettesével.

Kettesszámú viharrendelkezés: A szél erősebb, mint 40 m/sec, a látástávolság kisebb, mint 50 m. A házakból kimenni csak a vezetők engedélyével lehet, csak hármasával.

Este elmentem a meteorosokhoz a megszárított fényképeimért, majd méretre vágtam azokat. Éjjel 2-ig dolgoztam.

Lassan kiismerem magam az állomáson (D131, D123). Egyre több embert ismerek meg, egyre több házról tudom kik laknak, vagy dolgoznak benne. Az aerológiai csoportba 32 ember tartozik. Tolja Alexandrov a vezetőjük, German Baranov a helyettese. Az 1. sz. ház a geofizikusoké, a 2. sz. a "melegraktár", a 3. sz. az építőanyag raktár, a 4. sz. a szakácsok lakóháza, az 5. sz. a rádiósoké, 6. sz. az étkezde, 7. sz. a számítóközpont, 8. sz. a mechanikusok lakóháza, 9 .sz. a rakétásoké, a 10. sz. az orvosi rendelő, a 11. sz. az aerológusok lakóháza, a 12. sz. a régi garázs, a 13. sz. az expedíció vezetőinek a háza (a Pentagon), 14. sz. a raktár, 15. sz. a repülősök lakóháza, 16. sz. a fürdő, 17. sz. a rádiósok raktára, 18. sz. a mágneses pavilon, 19. sz. a rádiósközpont, 20. sz. a rádiószondázók lakóháza, 21. sz. a meteorológusok háza, 22.  sz.   az   aerológusok   raktára,   23.   sz.   a   meteorológiai   lokátor   épülete,   24. sz. a ballonpreparáló helyiség, 25. sz. a léggömbtöltő pavilon, 33. sz. a sarki fény lokátora, 36 .sz. a hidrológiai épület, 51. sz. a rádió adóállomás, 55. sz. a repülősök raktára stb. (T3).

Rádiót hallgatni ma nem volt időm, pedig jó volt a terjedés. A helyi rádiónk magnóról szóló zene helyett a moszkvai rádió adását sugározta egyenesben!

 Április 24. Hétfő

Reggel lábdobogásra ébredtem. Valaki mászkált a háztetőn. Gondoltam Kolja, mert ki akarta már tegnap cserélni a fent lévő fényszóróban a rossz izzót. Ebédnél aztán kiderült, hogy nem ő volt, hanem a rádiósok voltak azok és felszerelték az antennát. Engem fel sem költöttek. Ebédnél aztán megköszöntem nekik és eljöttek megnézni, hogyan működik  (D147, D148). Jobb, mint a régi, mert R4-en bejött rögtön több adó, nekem meg ez a sáv eddig meg sem szólalt. Elbeszélgettünk egy órát szakmai érdekességekről, problémákról. Elmondták, hogy az ő táviratuk átlagban 45 perc alatt ér Malagyozsnajára Moszkvából. Hetente kétszer beszélhetnek közvetlenül telefonon a moszkvai és leningrádi telefonnal rendelkezők az itteni hozzátartozójukkal.

Ma járt le az ügyeletességem a 20-as épületben. A rádióantenna felszerelése után felmostam a szobámat és a folyosót, kitakarítottam a mosdót stb.

A déli felszállásunkat végignézte Tolja Alexandrov. Meg volt elégedve mindennel, 29 km lett szerencsénkre. Mondtam neki, hogy szeretnék én is felszerelni egy Budapestre mutató nyilat az útjelző táblánkra. Ehhez kellene matematikai képlet, a pontos távolság meghatározásához. Megígérte, hogy segít. Este be is mutatott egy geofizikusnak, aki megígérte, hogy utána néz, hogyan számították ki a többiek a távolságot.

Vacsora után megnéztem egy vietnami filmet a moziban. Erős hófúvásban, 25 m fölötti szélben botorkáltunk haza. Felszállásig teáztunk és beszélgettünk. A fő téma az Arktisz volt. Jegesmedve történetek stb. Megtudtam, hogy a polárnyikok többsége régi ismerős, régi iskolatárs, vagy több évet dolgoztak együtt északon, mielőtt eljöttek az Antarktiszra. Északon nehezebb a telelés, mint délen, de ott a nyár csodálatos.

Ebédnél odaadtam Jura Prímának a Mirnijben készített képek nagyításait. A negatívot még nem adtam vissza, mert még a többieknek is kell csinálnom nagyításokat, mivel ők nem szállhattak ki Mirnijben.

  Április 25. Kedd  

De. 10-kor keltem. Bekapcsoltam a rádiót. Kiváló volt a terjedés, 15 MHz -en megfogtam a "Forgószínpadot"! Megtudtam, hogy az Eurovíziós táncdalfesztivál győztese egy izraeli dal lett, Shirley Temple 50 éves lett, Ella Fitzgerald 60, stb.

Ebéd után segítettem tölteni a ballont, mert Szása és Vitya a gázgenerátort tisztították ki. Utána elmentem Zsenyához, az orvoshoz. Feltöltöttük a házunkban lévő elsősegély ládát. Elmondta, hogy decemberben volt egy vakbélműtétjük itt az állomáson. A beteg Brjuhov, a DESz (aggregátorállomás) vezetője, a 7. nap után már el is hagyta a kórházat.

Mivel jó idő volt, sütött a Nap, ebéd előtt elfényképeztem egy színes mozgófilmet az állomásról (Nr. 6.). Vacsoráig olvastam a szobámban.

Vacsora után megnéztem a filmet. Utána otthon rádión hallgattam Londont. Éjfélig beszélgettünk, teáztunk, nézegettük a magyar újságokat. Nagyon tetszett a fiúknak a házassági hirdetések rovata, mert náluk ilyen nincs.

Az éjféli szondát szélcsendben, felhőtlen égnél, teliholdnál engedtem el. Gyönyörű volt a táj.  Sokáig álltam a pavilon erkélyén és néztem a távolodó szonda izzóját. A Dél Keresztjének mind az öt csillaga látszott. A felszállás 28 km lett, 4 órakor már az ágyban voltam.

Szomov 65° 28' d.sz. 95° 10' k.h. Keletre ment Mirnijtől, ott végez tudományos megfigyeléseket.

Április 26. Szerda  

12-kor keltem, utána ebéd. Ebéd után felszállás, 28 km. Utána kicseréltem egy rossz izzót a töltőpavilonban. A felszállás alatt TEMP táviratokat írtam ki, 5-kor megnéztem a rakéta indítását. Éppen felhők között ment, így tisztán lehetett látni a második lépcső beindulását.

Délután elmentem a számítóközpontba előhívni a szovjet negatívra készített felvételeimet. Megnéztem a MINSZK-32 számítógépet (D172, D174). Mágnesszalagod tárolók (F362, D176), rajzgépek (D177, D178), gyorsnyomtató (D173), "Consul" írógép (F350, D175), lyukkártya beolvasó, lyukszalag olvasók, telex gépek (F359, F360) a tartozékai. A filmem eléggé halvány lett, állítani kell a gépem fénymérőjén.

Este elmentem a moziba (A bagdadi tolvaj). Utána a geofizikus Csirkin szobájába. Kiszámoltuk a Budapest-Malagyozsnaja közti távolságot. (Logarléccel számolva kb. 13000 km jött ki!) Megnéztem, hogyan dolgoznak (D124). Hasonló a békéscsabai ionoszféraméréshez a munkájuk. Automata filmfelvevő az oszcilloszkópon, sok kitűnő rádióvevő stb. Hazafele elhoztam az EVM-től a megszáradt filmemet. Útközben is láttam sarki fényt. Olyan volt, mint amikor kigurítják a szerpentin szalagot. Olyan gyorsan is változott. Felkunkorodott spirálba, kiegyenesedett, eltűnt, majd újra megjelent kicsit távolabb. A színe ismét halvány-zöldes volt.

Felszállásig megírtam a Csirkintől kapott szférikus távolság képletének a programját a Casiómra. A felszállás simán lement (27 km), 5-kor kerültem ágyba. De nem voltam álmos, így még olvastam egy szakkönyvet a Földről. Felszállás előtt megírtam egy üdvözlő táviratot Alpár Tibinek és aláírtam Jura Medunyicin nevét is.

  Április 27. Csütörtök

12-kor keltem, majd borotválkoztam és mentünk ebédelni. Táviratot kaptam a németektől Novolazarevszkaja állomásról.

Ebéd után Szása engedte el a szondámat. A ballont elengedte, de a szondát nem, így a zsinór megfeszült, és amikor elengedte a szondát az, mint egy similabda utána vágódott a léggömbnek (D153). Bele a közepébe! Telitalálat! A léggömb elpukkant, pedig a szél csak 9 m/s -os volt. Újat engedtünk el, 18 km lett a magassága. Utána hidrogént fejlesztettem. Amíg a reakció tartott elfényképeztem egy tekercs filmet és elő is hívtam az EVM-nél. Utána kitisztítottam a reaktort. Vacsorázni nem mentem el, helyette fotóztam. Csináltam néhány nagyítást a Mirnijben készített negatívról és a Nr. 1-es filmemet végig megcsináltam. A felszállás kezdetére lettem kész, de még holnapra is maradt szárítani való képem.

Megvártam az éjféli szondaelengedést, teáztunk, beszélgettünk 3-ig, akkor mentem aludni.

A Szomov Mirnij előtt áll, tehát nem ér ide az ünnepre, május 1-re.

 Április 28. Péntek

12-kor keltem. A kezeim fájtak egy kicsit. Az egyiket bevertem az ajtóba gázfejlesztés közben a másikat elvágtam egy konzervdoboz szélével. Ég mind a két seb, mert tegnap sokat áztak a fotóvegyszerben. Az ebédnél feladtam egy választáviratot a németeknek, amelyet telexen írtam meg az éjféli szondaelengedés előtt. Mivel állandóan oroszul beszélek nehezen indult a levél írása németül. De annyira belejöttem, hogy mire készen lettem vele németül kérdeztem valamit az oroszoktól, és azon jót nevettünk.

Ebéd után Koljával fotósétára indultunk (D181). Először a szondaelengedést fényképeztük (D152). A Praktica ismét beleszakította a filmet. Úgy látszik, hidegben nem működik! Elmentünk a tengerpartra, de fókát vagy pingvint nem láttunk. Gyűjtöttem egy zsebre való apró követ. Megnéztük a temetőt két sír van benne (F134, D193), utána a sarki fényt megfigyelő állomást (D186, D187). Kaptam egy fényképet a regisztrálójából (M18, M19, M20, M21). Utána megnéztük a dízelaggregátor állomást (D188, D189). 1280 kW a négy aggregátor összteljesítménye. A dolgozók fülvédőt hordanak a nagy zaj miatt (D190). A fényképezőgépem felhúzója ismét elromlott. Pont a temetőnél, a legjobb helyen! Így nem tudtam többet fényképezni "Murmanszkon" (a sarki fény megfigyelő állomáson) és a "DESz-en" (a dízelaggragátor állomáson). Gyönyörű kirándulás volt. Néhány domb megmászása után már nem látszott az állomás, csak ketten álltunk Koljával a világ végén!!!Vacsora előtt elvittem a fényképezőgépemet Valerijhez (EVM), aki szétszedte és megnézte. Azt mondta, hogy megint túl lett erőltetve, de meg tudja javítani. Vacsora után kiosztottak mindenkinek néhány díszes 23. SzAE feliratú borítékot (M09), hogy ha jön az utolsó hajó a Szomov, haza lehessen küldeni még a leveleket.

Este a fürdőbe mentem, "normális" 100 °C volt a szauna (10). Tiszta ágyneműt kaptunk ezen a héten is. Otthon megcsináltam az ágyamat és lefeküdtem aludni. A zászlómat ma bevettem, mert ismét szétszaggatta a szél és az ünnepre meg kell varrni. 10 órakor meghallgattam a londoni rádió magyar nyelvű adását. Beszélt az otthon várható áremelkedésekről!    Mivel az alvásból nem lett semmi, varrtam a zászlót és a fekete nadrágomat. Kolja hallgatta a jégkorong VB-t a rádiómon. Utána én hallgattam a rádiót. Két különböző magyar nyelvű adást is sikerült fognom, közben levelet írtam haza Editnek. Négy órakor oltottam el a villanyt.

 Április 29. Szombat

12-kor keltem, erős szél fújt odakinn, 20-35 m között mutatott a műszerem. Együtt mentünk összekarolva az étterembe. Ebéd után segítettem a szondát elengedni. Mivel erős szél volt két ballont preparáltunk és a kisebbet bele tettük a nagyobbikba, majd együtt fújtuk fel a kettőt. Az elengedéskor a külső szétszakadt, de a belső felemelkedett, a szonda a földhöz vágódott, majd a léggömbbel együtt felszállt. A motor az alapfrekvencián megállt az erős ütés miatt. Bár a többi rész kifogástalanul működött, meg kellett ismételni a felszállást, 19 km.

Délután megszárítottam a Nr. 1. sz. negatívomról készített nagyításokat. Elég gyengék, de a használt vegyszerben, lágy negatívról, extra keménypapírra nem is vártam más eredményt.

Vacsora után megnéztem a filmet, utána ma is pingpongoztam Jurával. Mivel holnap a konyhán leszek ügyeletes, éjjel nem kell szolgálatba lépnem.

 Április 30. Vasárnap

7-kor keltem reggel és siettem a konyhára. -13 °C, 10 m/s (F366, F146, D194, D195, D196). Megterítettük az asztalokat, utána beálltam a mosogatóba. 10-ig mosogattam a tányérokat, bögréket, kanalakat (D197). 10-től krumpli hámozás, utána szabadidő 12-ig. Hosszú ünnepi táviratot kaptam Edittől. Megírta, hogy Balázs beteg volt, Móni rossz, Lajosék lakást kaptak. Ebédig aludtam, felhúztam ismét csörgőre az órát és 12-re mente a konyhára. (Reggelire: tej, kása, főtt hús, felvágott, tea, vaj, kenyér.) Délben megterítettük az asztalokat és ismét beálltam a mosogatóba. 104 ember után mostam el a tányérokat, evőeszközöket. (Ebédre: bableves marhanyelvvel, tarhonya, kása, makaróni tészta fasírttal, savanyúság, kompót.). A legjobb falatokat Ljusza (azaz Ljudmilla) nevű kutyánk öt kölykének válogattuk ki. Kb. másfél hónaposak.

Ebéd után felsöpörtük, felmostuk az egész étkezdét. Utána filmvetítés volt a szakácsoknak. Én is végignéztem, ötre értem haza. 6-ig ismét van egy szabad órám. Megöntöztem az ablakomban a hagymákat. Szépen fejlődnek, nemsokára lehet enni a zöld hajtásokat. Itt volt Jurij Medunyicin és elkérte a legjobb fényképeimet a Mirnijben készítettek közül. Megint újakat kell csinálnom. Már negyedszer! 6-ra mentem ismét az étkezdébe. Ismét tányérokat mosogattam. (Vacsorára: vadas hús makaróni tésztával, ebédről maradt bableves, kása fasírttal, vaj, kompót, tea, kenyér.) Utána feltakarítottunk. Mozi előtt, mint minden vasárnap, politikai tájékoztató volt az elmúlt hét eseményeiről. Utána megnéztem a mozit. Először egy amerikai kisfilm volt az Apolló 16 Holdra szállásáról. Utána a 12 szék című szovjet film. Kaptam egy nagy piros-fehér-zöld zászlót, hogy holnap azzal vonuljak föl. Szedovnak és Ivanovnak mondtam, hogy Vosztokon is szeretném kitűzni. Azt válaszolták, oda el tudnék menni, van rá lehetőség, csak visszajönni nem lehetne ebben az évben. Majd meglátjuk, hogy lesz.

Mozi után átmentem az aerológiába, kiírtam a TEMP táviratokat. 1-kor jöttem haza. Gyönyörű sarki fény volt. Négy színt lehetett megkülönböztetni. Az egész égbolt össze-vissza volt teregetve függönyökkel, szerpentinekkel. A rádióm meg sem szólalt éppen ezért. Bekészítettem a Zenit fényképezőgépbe egy 20 dines színes Forte negatívot, hogy holnap elfényképezzem a felvonuláson. (A konyhán ma Misával, a rakétással és Tyimofejeviccsel, a mechanikussal dolgoztam együtt.)